Szerettem diák lenni, annál is inkább áprilys diák lenni. Mindig mosolyt csal az arcomra, ha visszagondolok az ott eltöltött, gyönyörű líceumi évekre. Élveztem az ottani társaságot, úgy az osztálytársakat, mint a tanárokat. Csupa-csupa karakterek. Mondhatni, szórakozva tanultunk, persze voltak komolyabb és kevésbé vicces emlékek is, de összességében jók.
Egy társaságot alkottunk és képviseltünk: a brassói magyar értelmiséget és annak jövőjét. A líceumi struktúra egyik legjellemzőbb eleme a 4 párhuzamos osztály, külön profilt lefedve a reál tantárgyaktól a humánig. Mindegyik osztálynak megvolt a jellegzetessége, beállítottsága, fűszere, de jóleső volt ez a változatosság, gazdagította az intézményt. Csak az órákon voltunk A-sok, B-sek, szüneteken és órák után mind egy családdá verődtünk: áprilysok.
Az iskola hangulatát és szellemiségét leginkább azzal tudom körülírni, hogy ott volt a levegőben a kreáció szele. Megtanultam, hogy aki keres, az talál. Légy proaktív, kiváncsi, elkötelezett a célod iránt, nézz utána/ csináld azt, ami felkelti az érdeklődésedet, hiszen dolgok csak akkor történnek, ha teszel is értük. Én mentorokra találtam az Áprilyban, akik nagyban hozzátettek ahhoz, aki vagyok ma. Hálás köszönetem érte!
Ha ismét kilencedikes lennék, ugyancsak az Áprilyt választanám. Miért? Mert, amit ott tanultam az színvonalas, lehetőségekkel és kihívásokkal teli, ráadásul remek kapcsolatrendszert sikerült kialakítanom: életre szóló barátságokat. És, hogy kicsit a jelenre és jövőre is tekintsek, ne csak a személyes múltra, említésre méltó és tiszteletet érdemel a vízió, amely irányt szab az iskola működésének, illetve az újítások, amik véghez mentek az elmúlt években. Ugyancsak köszönöm!
Befejezésképp szeretném megemlíteni az első egyetemi vizsgán (pontosítás kedvéért anyagtanból) történteket, amikor az eredmény kihirdetése után a tanárnő elkérte az ellenőrzőmet, beírta a 10-est majd rám nézett és elégedetten azt kérdezte: Ön melyik líceumban végzett? Az Áprilyban – feleltem én.
Befejezésképp szeretném megemlíteni az első egyetemi vizsgán (pontosítás kedvéért anyagtanból) történteket, amikor az eredmény kihirdetése után a tanárnő elkérte az ellenőrzőmet, beírta a 10-est majd rám nézett és elégedetten azt kérdezte: Ön melyik líceumban végzett? Az Áprilyban – feleltem én.