Emlékszem milyen érzés volt nyolcadikosként arról álmodozni, hogy majd milyen is lesz licisként. Akkor valahogy úgy képzeltem az egészet, mint, ahogyan azt a filmekben is látjuk. Azonban rájöttem, hogy itt nem úgy működnek a dolgok… és milyen jó, hogy így van. Ugyanis egy sokkal nyitottabb és barátságosabb környezetbe csöppentem bele. Az Áprily az első perctől befogadott, már akkor amikor én még nem is eszméltem fel, hogy áprilys diák lettem.
Bekerültem egy nagy családba. Egy családba, ahol mindenkinek meg van a saját szerepe, legyen valaki party-arc vagy könyvmoly. Színes társaság fogadott, amely megmutatta, hogy bármennyire is különbözőek az emberek, egy közös pont mégis van bennünk. Az iskola. Egy olyan iskola, amely minden egyes nap próbált kicsit formálni minket. Ebben nem csak a tanóráknak, tanároknak és diákoknak volt sok szerepe, hanem minden egyes pillanatnak az Áprily falai közt. Hiszem, hogy mindenki kaphat ebből a törődésből, amit ez az iskola nyújt.
Hálás vagyok az Áprily Lajos Főgimnáziumnak mindazért, amit adott: boldog pillanatokat, tudást, barátokat, sok nevetést, bátorítást és egy igazi közösséget.
Legyél te is áprilys!