Szerdán, április 14-én, Kádár Magor kommunikációs szakember Álhírek és netbiztonság előadásán vettünk részt 54-en, a The Real Mao- Social Skills Development on Identifying, Avoiding and Reacting on Media Manipulation (2020-1-HU01-KA229-078726_3) Erasmus+ projekt keretén belül.

Az előadást három fő részre oszthatjuk. Elsőként az online világról mesélt nekünk Magor, számadatokban. Megtudtuk, hogy napjainkban világszerte az emberek 50%-a napi szinten “fogyaszt” közösségi média-tartalmat, ezek közül a három leghasználtabb platform a Facebook, YouTube és a Whatsapp. Egy más érdekesség, hogy az internet használtabbá vált, mint a televízió. Ebben azt lehetne negatívumnak nevezni, hogy míg a TV-ben létezik egy úgynevezett szűrés, az interneten ez nem minden esetben van meg, hiszen akárki gyárthat tartalmat, és ez óriási mennyiségű tartalommegosztáshoz vezet, amit egyszerűen lehetetlen ellenőrizni. Láthattuk, hogy egy perc leforgása alatt, illetve az előadás kezdete óta, mennyire sok dolog történt az interneten. 

A második részben a spamról, a mémekről és a média átverésről volt szó. Tisztázódott bennünk a spam jelentése, és rájöttünk, hogy mindannyian spammelünk, hiszen még akkor is annak számít a nem kért tartalom továbbítása, ha jó néven van véve, örülnek neki. Ezután a mémek következtek, kis tárgyalás és néhány példa után megoszthattuk kedvenc mémeinket az előadásban résztvevőkkel. Szó került a megtévesztésekről is, ezek humorosnak nevezhetőek, nem rosszindulatúak.

A következő részben az álhírekre került sor. (Álhíreknek azokat a híreket nevezzük, amelyek valamely céllal, szándékosan vezetnek félre, ezek és a megtévesztések között nagyon finom, de jelentős vonal van.) Az álhírek létrejöhetnek információéhség kielégítése okából, itt főleg a negatív hírekre gondolhatunk, mivel érzékenyebbek vagyunk rájuk, jobban felkeltik figyelmünket. Emellett létezésük oka lehet az adatgyűjtés, reklám, adatlopás, politikai haszon és gazdasági haszon. Általában valóságmagra épített sokkoló tartalmak, amelyek erős érzelmi töltettel járnak, így elnyerve figyelmünket. Ezek akár médiapánikot vagy torzult világképet is okozhatnak, amelyek az autoriter megoldások igényére vezethetnek.

Egy hír elolvasásakor ideális lenne megkérdőjelezni, hogy a forrás több szempontból megvizsgált-e, illetve figyelembe venni megbízhatóságát, ésszerűségét, hitelességét. Ajánlott a több forrásból való olvasás, a fordított Google képkeresés, platform, szerző és időpont megfigyelése, valamint annak az ellenőrzése, hogy máshol is lehozták-e a bizonyos témát. Ezen kívül számos példát láthattunk különböző oldalakról, amelyeken hiteles híreket, információkat olvashatunk.

Az előadás interaktív, vicces és érdekes volt, hiszen rengeteg aktuális példával találkozhattunk. Számtalan hasznos tippet kaptunk, főleg álhírekkel kapcsolatosan. Bátran állíthatom, hogy minden résztvevő visz magával valamit e tanulságos bemutatóból. Köszönjük a lehetőséget!

Sándor Szidónia, XI.C