Az Áprily Lajos Főgimnázium iskolai rendszabályzata

2022-2023-as tanév

A tanév szerkezete:

1. 1 modul – tanítás: 2022. szeptember 5. (hétfő) – 2022. október 21 (péntek); vakáció: október 22. (szombat) – 2022. október 30 (vasárnap);
2. 2 modul – tanítás: 2022. október 31. (hétfő) – 2022. december 22. (csütörtök); vakáció: december 23. (péntek) – 2023. január 08. (vasárnap);
3. 3 modul – tanítás: 2023. január 08. (hétfő) – 2023. február 03. (péntek), illetve 2023. február 10. (péntek) vagy 2023. február 17. (péntek), a megyei tanfelügyelőség döntésének függvényében ; vakáció: 2023. február 18. (szombat) – 2023. február 26. (vasárnap);
4. 4 modul – tanítás: 2023. február 13. (hétfő), illetve február 20. (hétfő) vagy 2023. február 27. (hétfő) a megyei tanfelügyelőség döntésének függvényében – 2023. április 06. (csütörtök), a megyei tanfelügyelőség döntésének függvényében; vakáció: 2023. április 7. (péntek) – 2023. április 18. (kedd);
5. 5 modul – tanítás: 2023. április 19. (szerda) – 2023. június 23. (péntek); vakáció: június 16. (szombat) – 2023. szeptember 03. (vasárnap);

Kivételek egyes osztályok esetében:

a 12. nappali, 13. esti és részidős osztályok esetében a tanév 34 tanítási hetet tart, és 2023. június 2-án ér véget;

a VIII. osztály esetében a tanév 35 hétet tart és 2023. június 9-én ér véget;

a középiskolai osztályok esetében – szakoktatási ágazat, kivéve az a) pontban említett osztályokat, a középiskola utáni osztályok esetében – kivéve az egészségügyi és pedagógiai asszisztensi képesítéseket -, valamint a szakképző osztályok esetében a tanév 37 hetet tart és 2023. június 23-án ér véget;

az egészségügyi és pedagógiai asszisztensi képesítéssel rendelkező középiskola utáni osztályok esetében a tanfolyamok időtartama a hatályos oktatási kerettantervekben meghatározottak szerint alakul.

Az Iskola másképp országos program és a Zöld hét program 2023. február 27-től június 16-ig tart, 5 egymást követő munkanapos intervallumban, amelyek tervezése az oktatási intézmény döntése alapján történik. A két program a tervek szerint nem ugyanabban a tanulási modulban zajlik.

A fent említett rendelkezések alól kivételesen „a középiskolai osztályokban – a szakoktatási  ágazatban, a szakképzésben és a középiskola utáni oktatásban – gyakorlati képzési tevékenységeket szerveznek az Iskola másképp és a Zöld hét programoknak szánt időszakokban”.

Objektív helyzetekben, mint például járvány, rossz időjárás, katasztrófa, egyéb rendkívüli helyzetek, a jelentléti tanórák meghatározott időre felfüggeszthetőek a vonatkozó előírásoknak megfelelően.

(4) A jelenléti tanórák felfüggesztése a következő esetekben történhet meg:

(a) egyénenként a szülő kérésére, a kezelőorvos külön tanácsára és ajánlásával, ha a tanuló az oxigénellátást hátráltató betegségben, súlyos krónikus légzőszervi betegségben, szív- és érrendszeri betegségben, súlyos elhízásban, I. típusú cukorbetegségben, gyulladásos betegségekben, immun- és autoimmun betegségekben, ritka betegségekben, örökletes anyagcsere-betegségekben, immunszuppresszív kezelésben, egyéb krónikus betegségekben, közepes vagy súlyos immunszuppresszióval járó betegségekben szenved, mint pl.: szervátültetés, immunszuppresszív kezelés alatt álló onkológiai állapotok, primér vagy szerzett immunhiányos állapotok, egyéb immunszuppresszív kezelések. Ebben a helyzetben a tanítási tevékenységet hibrid rendszerben végzik;

I.                A tanulói státus

Tanulónak minősül minden olyan személy, aki a vonatkozó törvényes rendelkezések betartásával be van iratkozva valamilyen oktatási intézménybe, és részt vesz annak tevékenységében. Ez a státus megmarad mindaddig, míg elvégzi a középiskola vagy szakoktatás felső évfolyamát, illetve befejezi tanulmányait más, nem felsőoktatási intézményben. (A tanulói státus 2. cikkelye)

A tanulói minőség azt jelenti, hogy a tanulók részt vesznek a tanórákon, illetve a tanintézmények egyéb tevékenységein. A tanulói minőséget az ellenőrzőkönyv tanúsítja, amelyet minden tanév elején érvényesítenek abban a tanintézményben, ahová a tanuló be van iratkozva.

1. A diákok jogai

A tanulók az iskolai közösség tagjaiként mindazokat a jogokat élvezik és teljesítik mindazokat a kötelességeket, amelyek tanulóként és állampolgárként megilletik őket.

A tanulóknak joguk van képmásuk, méltóságuk és személyiségük tiszteletben tartásához.

A tanulóknak joguk van a személyes adatok védelméhez, kivéve a törvényben meghatározott eseteket.

A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy munkájukat olyan helyiségekben végezzék, amelyek megfelelnek az iskolahigiéniai, munkavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi szabályoknak az oktatási intézményben.

A tanulókat az oktatási rendszerben a következő jogok illetik meg:

a)ingyenes hozzáférés az oktatáshoz az állami oktatási rendszerben. A tanulóknak garantált joguk van a méltányos oktatáshoz a beiratkozás/felvétel, a tanulmányok végzése és befejezése tekintetében, annak az oktatási útvonalnak megfelelően, amelyet érdeklődésüknek, képzésüknek és képességeiknek megfelelően választottak;

a1) Az általános iskola első osztályába való beiratkozáskor szervezett vizsgák tilosak. Azok a gyermekek, akik a tanév kezdetéig betöltik a 6. életévüket, előkészítő osztályba kerülnek. A szülők, gyámok vagy törvényes képviselő írásbeli kérésére a naptári év végéig 6. életévüket betöltött gyermekek is beiratkozhatnak az előkészítő osztályba, ha pszichoszomatikus fejlettségük megfelelő. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató tanintézmények, amelyek a miniszteri rendelettel jóváhagyott általános iskolai felvételi módszertan alapján a tanítási nyelv ismeretének szintjét felmérhetik, ha az előkészítő osztályba jelentkezők száma meghaladja a helyek számát.

1. b) a minőségi oktatáshoz való jog az oktatási intézményekben, a tantervi keretek helyes alkalmazása, az iskolai programok teljes körű teljesítése és a legmegfelelőbb tanítási stratégiák alkalmazása révén, a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése, valamint a kitűzött oktatási célok elérése érdekében;
2. c) a konzultációhoz való jog, valamint az iskola által meghatározott és a tanegység oktatási kínálatában szereplő tantervben megjelenő tantárgyak kiválasztásának joga, összhangban a tanulók tanulási igényeivel és érdeklődési körével, az iskola sajátosságaival és a helyi közösség/gazdasági partnerek igényeivel;
3. d) az anyanyelvi oktatáshoz való jog, a törvényeknek megfelelően;
4. e) a nemzetközi nyelvtanulás joga, kétnyelvű rendszerben, a módosított és kiegészített 1/2011. számú nemzeti oktatási törvénynek megfelelően;
5. f) a vezetőség, a tanszemélyzet és kiegészítő személyzet, valamint az oktatási intézmény többi tanulója által alkalmazott méltánzóyos bánásmódhoz való jog. Az egyetemet megelőző oktatási intézmény biztosítja, hogy egyetlen tanuló se legyen kitéve faji, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, hitbeli, fogyatékossági, nemzetiségi, állampolgársági, életkori, szexuális irányultsági, családi állapot, büntetett előélet, családtípus, társadalmi-gazdasági helyzet, egészségi állapot, értelmi képességek vagy egyéb, potenciálisan diszkriminatív szempontok alapján történő megkülönböztetésnek vagy zaklatásnak;
6. g) az állami oktatásban és az akkreditált/engedélyezett kötelező magánoktatásban résztvevő tanulók ingyenes tankönyvekhez való joga, mind a román nyelvű oktatás, mind a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetében, a törvényeknek megfelelően;
7. h) a közoktatási intézmény által nyújtott, az oktatási tevékenységhez kapcsolódó iskolai, szakmai és pszichológiai tájékoztatáshoz és tanácsadáshoz való ingyenes hozzáférés joga, amely évente legalább egy óra pszichopedagógiai tanácsadást jelent;
8. i) a kutatás és fejlesztés, a művészi alkotás és az innováció révén elért eredmények szellemi tulajdonjogai, a hatályos jogszabályokkal és a felek közötti esetleges szerződésekkel összhangban;
9. j) a szociálisan rászoruló és a sajátos nevelési igényű tanulók állami támogatásához való joga, a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban;
10. k) az objektív és tisztességes értékeléshez való jog;

k1) A tanulók egy tanév során legalább egy egyéni tanulási tervben részesülnek, amely az értékeléseken és az eredményeknek a tanár általi értelmezésén alapul, és amelyet az ismeretek megszilárdítására, a felzárkóztatásra és a jobban teljesítő tanulók ösztönzésére használnak.

K2) Az egyes tantárgyakból az egyes tanulóknak évente adott osztályzatok számát a tanár határozza meg a kerettantervben meghatározott tanulási egységek és heti óraszámok függvényében. A diákok minden tantárgyból évente legalább hárommal több érdemjegyet/osztályzatot kapnak, mint amennyi a tantervben a tantárgyra előirányzott heti óraszám.

1. l) az írásbeli munka kiértékelésének fellebbezéséhez való jog;
2. m) az iskola által meghatározott curriculumban szereplő tantárgyak kiválasztásához való jog, annak érdekében, hogy a tanulási folyamat minél rugalmasabbá váljon;
3. n) a jog, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a nevelőtestület döntése alapján részt vegyenek a kifejezetten erre a célra létrehozott tanulócsoportokban/osztályokban szervezett fakultatív tanfolyamokon;
4. o) Az oktatási intézmény anyagi bázisához való szabad hozzáférés joga, beleértve a könyvtárakhoz, sportcsarnokhoz és -pályákhoz, az internethez csatlakoztatott számítógépekhez, valamint az iskolai tevékenységek és projektek tanítási időn kívüli megvalósításához szükséges egyéb erőforrásokhoz való hozzáférés joga, a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások keretein belül. A rendelkezésre álló erőforrások keretein belül az oktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a tanulók számára az iskolai feladatok elvégzéséhez szükséges anyagokhoz való szabad hozzáférést a tanítási idő alatt;
5. p) a tanuláshoz való jog olyan környezetben, amely támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, anélkül, hogy mások jogait és szabadságát sértené. A véleménynyilvánítás szabadsága nem sértheti az egyén méltóságát, becsületét, magánéletét és a saját képmáshoz való jogot. Nem minősül szabad véleménynyilvánításnak: az iskola személyzetével szembeni sértő magatartás, a káromkodás és a triviális nyelvhasználat, az erkölcsi szabályokat sértő egyéb magatartás;
6. q) a tanórákon való részvételhez való jog, legfeljebb napi 7 órában, kivéve az anyanyelv, a nemzeti kisebbségek történelme és hagyományai, valamint a kétnyelvű oktatás számára fenntartott órákat, a törvénnyes rendelkezésekkel összhangban;
7. r) az egyes tantárgyak tervezésével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog az iskolai év teljes időtartama alatt;
8. s) az írásbeli értékelés eredményének legfeljebb 15 munkanapon belüli kézhezvételéhez való jog;
9. t) az életkornak és a tanulási szükségleteknek megfelelő tantermekben, megfelelő számú tanuló és tanár részvételével történő tanuláshoz való jog, a módosított 1/2011. számú nemzeti oktatási törvény rendelkezéseivel összhangban;
10. u) a jog arra, hogy megkülönböztetés nélkül, kizárólag saját kezdeményezésükre, a tanárok vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetősége által nem kötelezve, az egyetem előtti nevelési-oktatási intézmény vagy harmadik fél által szervezett iskolai versenyeken, olimpiákon és egyéb tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulók házában és klubokban, a sport- és szabadidős bázisokon, táborokban és a megyei tanfelügyelőségekhez kapcsolódó egységekben, klubokban és iskolai sportegyesületekben, a működési szabályzatukban foglaltak betartásával részt vegyenek; a tanulók részt vesznek az iskolai tantervben szereplő programokon és tevékenységen;
11. v) az iskolai és tanórán kívüli tevékenységen elért kiemelkedő eredményekért járó díjak és jutalmak átvételének joga, a rendelkezésre álló források keretein belül;
12. w) a tanulmányi helyzetüket tartalmazó iskolai adatbázisokhoz való hozzáférés joga;
13. x) a jog, hogy a jogszabályoknak megfelelően megválaszthassák az oktatás típusát és formáját, valamint az érdeklődésüknek, képzésüknek és képességeiknek megfelelő oktatási útvonalat;
14. y) az oktatás pluralizmusán alapuló, az életkornak és az egyéni jellemzőknek megfelelő differenciált oktatáshoz való jog. A kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók egy tanévben két évfolyamot is elvégezhetnek. A beiratkozási engedélyt az egyetem előtti oktatási intézmény igazgatótanácsa adja meg, a nemzeti oktatási és tudományos kutatási miniszter rendeletével jóváhagyott, egy tanévben 2 évfolyamos tanulmányok támogatására vonatkozó módszertan alapján;
15. z) a fogyatékosság miatt nem mobilis tanulók, azaz a krónikus betegségben szenvedő vagy olyan betegségben szenvedő tanulók esetében, akiket 4 hétnél hosszabb ideig kórházban kezelnek, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően az otthoni vagy komplex kórházi típusú egészségügyi ellátóegységekben történő iskoláztatáshoz való jog;
16. aa) a tanórákon tanító tanároknak modulok végén anonim formanyomtatványok segítségével történő visszajelzéshez való jog. Ezeket az osztályban töltik ki, és átadják a tanároknak, hogy beazonosítsák a leghatékonyabb tanítási módszereket;
17. bb) a jog arra, hogy a kapott pontszámokról és jegyekről azok rögzítése előtt tájékoztatást kapjanak;
18. cc) a tanulmányok megszakításához/újrakezdéséhez és az oktatási formák közötti átjelentkezéshez való jog, a hatályos jogszabályokkal összhangban;

cc1) A gyermekek és tanulók áthelyezése az áthelyezést kérő oktatási intézmény vezetőtanácsának konzultálásával, illetve a diákot fogadó oktatási intézmény vezetőtanácsának konzultálásával és jóváhagyásával történik. Annak az oktatási intézménynek az igazgatótanácsa, ahová az áthelyezést kérik, írásban megindokolja a kérelem jóváhagyásának elutasítását.  Kivételes és indokolt körülmények között, ha az áthelyezés nem valósítható meg az óvodai/iskolai keretlétszámon belül, az iskola vezetése a hatályos jogszabályokkal összhangban jóváhagyhatja a maximális létszám túllépését.

1. dd) a fogyatékossághoz, egészségügyi problémákhoz vagy sajátos tanulási nehézségekhez igazított tanulmányi és értékelési feltételekhez való hozzáférés joga, a jogszabályokkal összhangban;
2. ee) az oktatási intézményen belül szervezett kiegészítő képzési programokban való részvétel joga;
3. ff) a jog, hogy hiányzásukat csak akkor jegyezzék be a katalógusba, ha nem jelennek meg az órán. Tilos a távollétet kényszerítő eszközként rögzíteni.

A tanulóknak a következő gyülekezési jogaik vannak:

1. a) a tanulók érdekeit előmozdító csoportok, szervezetek, struktúrák vagy mozgalmak – beleértve a nem formális, gazdasági, szociális, szabadidős, kulturális vagy hasonló csoportokat és szervezeteket – ezek létrehozásához, azokhoz való csatlakozáshoz és azokban való részvételhez való jog, a törvényeknek megfelelően;
2. b) a tiltakozás joga, a törvényben meghatározott feltételek mellett, a tanítás megzavarása nélkül;
3. c) a gyülekezési jog a napi órarenden kívül. Az egyetem előtti oktatási intézményben a kezdeményező csoport kérésére csak az igazgatótanács jóváhagyásával lehet tevékenységeket szervezni. A gyülekezési jog gyakorlását korlátozni csak a törvény által előírt kereteken belül lehet, amelyek szükségesek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közrend, a közegészség és a közerkölcs, illetve mások jogainak és szabadságának védelme érdekében;
4. d) a diáktanács ülésein való részvétel joga, jelen alapokmányban meghatározott feltételek mellett;
5. e) jog a megválasztáshoz és a képviselőválasztáshoz anélkül, hogy a tantestület vagy az adminisztratív személyzet korlátozná vagy befolyásolná az eredményeket;
6. f) a folyóiratok, újságok, brosúrák és egyéb tájékoztató anyagok kiadásának joga, valamint ezek terjesztése az egyetem előtti oktatási intézmény tanulói között, anélkül, hogy az oktatási intézményt az anyagok kiadására köteleznék. Tilos a nemzetbiztonságot, a közrendet, a polgárok jogait és szabadságait sértő, illetve idegengyűlölő, becsmérlő vagy diszkriminatív támadást tartalmazó anyagok közzététele és terjesztése.

A tanulókat a következő szociális jogok illetik meg:

1. a) a naptári év során 50%-os kedvezményes menetdíjra való jogosultság a helyi tömegközlekedés, a felszíni, a tengeri és a földalatti közlekedés, valamint a belföldi személygépkocsi-, vasúti, tengeri és folyami közlekedés esetében;
2. b) az árvák, a sajátos nevelési igényű tanulók és azok, akik számára törvény vagy gyámság alapján különleges védelmi intézkedést hoztak, a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban az a) pontban említett valamennyi közlekedési kategóriára vonatkozóan ingyenes szállításhoz való jog;
3. c) a hatályos törvényes rendelkezésekkel összhangban a szállítási költségek bérlet alapján történő elszámolásához való jog, ha nem tudnak a lakóhelyükön iskolába járni;
4. d) a bentlakásos vagy befogadó családban élő tanulók évente nyolc oda-vissza utazás költségeinek megtérítésére való jogosultság;
5. e) a szociális, tanulmányi és érdemösztöndíjra, teljesítményösztöndíjra, valamint a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő különböző formájú szociális és pénzügyi támogatásra való jogosultság. Az ösztöndíjak odaítélésének általános feltételeit a nemzeti oktatási és tudományos kutatási miniszter rendeletben hagyja jóvá;
6. f) az állam által a hátrányos helyzetű társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó tanulók középiskolai tanulmányai költségeinek fedezésére nyújtott támogatásra („középiskolai pénzˮ) és a szakképzésben részt vevő valamennyi tanuló szakképzési tanulmányai költségeinek fedezésére nyújtott támogatásra ("szakképzési ösztöndíj") való jogosultság;
7. g) a sajátos nevelési igényű, speciális vagy általános oktatási intézményekbe beíratott tanulók - beleértve a lakóhelyüktől eltérő megyében beíratott tanulókat is – joga, hogy szociális támogatásban részesüljenek, amely az élelmezés, a szállás, az iskolai felszerelések, a ruházat és a lábbeli napi juttatásából áll, a gyermekvédelmi rendszerben lévő gyermekek számára biztosított összeggel megegyező mértékben, valamint ingyenes elhelyezés bentlakásos iskolákban vagy a megyei/fővárosi szociális segélyezési és gyermekvédelmi igazgatóságok által működtetett, sajátos nevelési igényű gyermekeket segítő központokban;
8. h) a táborokban és nyári/téli iskolákban való részvétehez való jog, az illetékes hatóságok által meghatározott feltételek mellett;
9. i) az óvodás és kisiskolás gyermekek joga, hogy a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételek mellett szociális védelmi intézkedésekben (étkezés, felügyelet és pihenés) részesüljenek az oktatási program során az adott oktatási intézményben;
10. j) a tanulók joga az internátusok és iskolai étkezdék bentlakásos és étkeztetési szolgáltatásainak igénybevételére, az említett intézmények szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételek mellett;
11. k) az állam által biztosított díjra, ösztöndíjra és más hasonló anyagi ösztönzőkre való jog a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók, valamint az oktatásban és szakképzésben, illetve a kulturális és sporttevékenységekben kiemelkedő eredményeket elért tanulók számára;
12. l) a nemzeti és nemzetközi előadói tevékenységhez való pénzügyi támogatáshoz való jog az állam, a fizikai és jogi személyek részéről, a törvényben meghatározott feltételek mellett;
13. m) az ingyenes orvosi, pszichológiai és logopédiai segítségnyújtáshoz való jog az iskolaorvosi, pszichológiai és logopédiai klinikákon vagy az állami egészségügyi egységekben. Minden tanév elején a nemzeti oktatási és tudományos kutatási miniszter és az egészségügyi miniszter közös rendeletével jóváhagyott módszertan alapján megvizsgálják a tanulók egészségi állapotát;
14. n) 75%-os kedvezményre való jogosultság a múzeumokba, koncertekre, színházba, operába, filmre és más kulturális és sporteseményekre való belépésre, amelyeket közintézmények szerveznek, a törvénynek megfelelően;
15. o) a külföldön tartózkodó román tanulók, román állami ösztöndíjasok számára a román területen a törvénynek megfelelően a szabad bejutás joga az l) pontban említett valamennyi rendezvényre.

(2) Az (1) bekezdés (e) betűjénél felsorolt ösztöndíjak megállapítása céljából :

1. a) a helyi tanácsok és a megyei tanácsok évente határozatban rendelik el az állami költségvetés egyes bevételeiből származó összegekből nyújtandó ösztöndíjak összegét és számát, a törvénynek megfelelően;
2. b) az ösztöndíjak minden típusának odaítélésére vonatkozó konkrét kritériumokat az oktatási intézmények igazgatótanácsai évente állapítják meg, az elkülönített pénzeszközök és a tanulók eredményei függvényében, a törvénynek megfelelően;
3. c) a tanulók a jogszabályoknak megfelelően gazdasági szereplőkkel vagy más jogi vagy természetes személyekkel kötött szerződés alapján is részesülhetnek ösztöndíjban;
4. d) a tanulók a törvénynek megfelelően igénybe vehetik a bankok által a tanulmányaik befejezéséhez nyújtott kölcsönöket;
5. e) az egyetem előtti képzésben részt vevő külföldi hallgatók és gyakornokok, valamint a külföldön élő román nemzetiségű hallgatók a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően részesülhetnek ösztöndíjban;
6. f) a hallgatók a jogszabályoknak megfelelően az állami oktatási intézmények költségvetésen kívüli forrásaiból is részesülhetnek pénzügyi támogatásban.

(3) A más településen iskolába járó tanköteles tanulók lakóhelye szerinti helyi közigazgatási hatóságok a gazdasági szereplők vagy helyi hatóságok, karitatív egyesületek, valamint más jogi vagy természetes személyek támogatásával indokolt esetben szállítási, étkezési és étkeztetési szolgáltatásokat nyújthatnak ezeknek a tanulóknak.

(4) Az állam kormányhatározatban meghatározott feltételek mellett támogatja a hátrányos helyzetű társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó tanulók középiskolai tanulmányainak költségeit, valamint a szakképzésben résztvevők költségeit.

 III. A tanulók kötelezettségei

1. A tanulók kötelesek megismerni és betartani az Közoktatási Intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint a belső rendszabályzat minden rendelkezését, valamint az állam minden törvényét.
2. A tanulóknak kötelességük résztvenni a tanórákon, felkészülni az egyes tantárgyakból, elsajátítani az iskolai tantervben előírt kompetenciákat.
3. A tanulóknak mind a tanórákon, mind az iskola által szervezett rendezvényeken és ünnepségeken kulturáltan kell viselkedniük.
4. A tanulók nem öltözködhetnek illetlenül (mélyen kivágott, rövid vagy átlátszó felsők, túlzott smink, nagyon rövid szoknya, túl alacsony derekú nadrág, élénk színű haj, túlzott ékszerek, piercingek, illetlen hajviselet).

A diákoknak az általános illemszabályoknak megfelelően kell öltözködniük, ezzel kapcsolatosan, a szülők és diákok véleményének felmérése után a következő döntés született:

• elemi osztályok: fehér póló vagy ing, fekete nadrág/szoknya, bordó pulóver
• 5-8. osztály: fehér póló vagy ing, fekete vagy sötétkék nadrág/szoknya, bordó vagy sötétkék pulóver vagy zakó
• 9-12. osztály: fehér póló vagy ing, fekete vagy sötétkék nadrág/szoknya, bordó vagy sötétkék pulóver/zakó/anorák

5. A diákok csak a Graft sétány (După Ziduri utca) felőli bejáraton keresztül léphetnek be az iskolába, nem pedig a 6-os Számú Általános Iskola udvarán keresztül vagy a Kolostor (Mureșenilor) utca felől. Az iskola területére görkorcsolyával tilos bejönni.
6. A tantermekbe/laboratóriumokba/műhelyekbe a diákoknak szánt lépcsőn lehet bejutni, a laboratóriumokba, tornatermekbe tanár kíséretében. A kémia és fizika laboratóriumokban tilos tanári engedély nélkül használni a taneszközöket.
7. Ha a tanár az óra kezdete után 10 perccel nem megy be az osztályba, az ügyeletes diák köteles értesíteni a vezetőséget.
8. A speciális berendezésekhez, taneszközökhöz és tananyagokhoz való hozzáférés csak az arra jogosult személyek felügyelete mellett engedélyezett.
9. A tárgyak megrongálódása esetén azok pótlása a vétkes költségére történik, vagy ha a vétkes nem kerül elő, a tárgyat használó osztály / csoport költségére; a tanulóknak kiosztott, de vissza nem adott vagy megrongált ingyenes tankönyveket a tanulóknak kell kifizetniük az iskola vezetősége által meghatározott áron.
10. Különleges körülmények között a tanulók csak az igazgatótól, illetve távollétében az iskola ügyeletes tanárától kérhetnek felmentést. A tanárok a hiányzásokat a katalógusban rögzítik, és a szülő kérése alapján igazolják.
11. A hiányzásokat az osztályfőnök igazolja, az indokló dokumentumok alapján, amelyek a következők lehetnek:
12. a) az iskolaorvos vagy a háziorvos által kiállított igazolás, az utóbbit az iskolaorvosnak kell láttamoznia;
13. b) orvosi igazolás vagy az egészségügyi intézmény által kiállított igazolás, ha a tanuló kórházba került;
14. c) a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének írásbeli kérelme, amelyet az oktatási intézmény igazgatójának címeznek, és amelyet az osztályfőnökkel folytatott konzultációt követően az igazgató hagy jóvá.

c1) egy tanév során legfeljebb 40 tanórát, illetve egy tantárgy óráinak legfeljebb 20 %-át lehet igazolni a szülők vagy törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján, illetve a nagykorú diák saját kérelme alapján, amelyet a tanítónak címeznek az elemi oktatás esetében, illetve az osztályfőnöknek a gimnáziumi és középiskolai osztályok tanulóinak esetében. A kéréseket az igazolást megelőzően a tanintézmény igazgatósága láttamozza. 

1. d) a tanuló köteles az orvosi igazolást legkésőbb az iskolába való visszatérést követő 7 napon belül leadni az osztályfőnöknek.
2. e) hiányzásnak minősül, ha a tanuló megfelelő lábbeli nélkül jelenik meg a testnevelés órán.
3. f) 15 igazolatlan hiányzás egy pont levonással jár az évvégi magaviselet jegyből. A magaviseletből kapott 6-osnál kisebb jegy az osztály ismétlését vonja maga után.
4. g) A tanulók csak az igazgató/tanár/osztályfőnök beleegyezésével hagyhatják el az osztályt/tanórát.

12. Kiskorúak esetében a szülőknek be kell mutatniuk az igazgatónak a gyermekük hiányzását igazoló dokumentumokat.
13. A hiányzás igazolására szolgáló dokumentumokat a diák iskolába való visszatérését követő 7 (hét) napon belül be kell mutatni. 7 nap elteltével már nem indokolható a hiányzás.
14. Tilos az iskola területén kívülre menni tanítási idő alatt. A tanuló az iskola területét csak az osztályfőnök és az igazgató jóváhagyásával, a kilépőcédula birtokában hagyhatja el.
15. A tanuló köteles betartani az iskolai órarendet, és csak a tanítás befejezése után hagyhatja el az iskola területét.
16. A tanulók kötelesek azonnal értesíteni az első iskolai alkalmazottat, akit megtalálnak, ha:
17. a) egy különleges helyzet (konfliktus, agresszió stb.) áll fenn;
18. b) olyan személyek jelennek meg az épületekben vagy az iskola udvarán, akik gyanúsak vagy nemkívánatos események előidézésére alkalmas helyzetben vannak;
19. c) gyanús vagy őrizetlenül hagyott csomagokat, poggyászokat vagy egyéb tárgyakat látnak.
20. Tilos az iskolába bevinni elektonikai gépeket (laptop, szendvicsmelegítő, mikrohullámú sütő stb.) az iskola vezetőségének beleegyezése és egy tanári felügyelet nélkül

18.Tilos olyan idegen személyeket meghívni, akik zavarhatják a tanítási folyamatot

19.Tilos bármilyen járművet parkolni az iskola udvarán.

 A diákoknak tilos:

1. a) megsemmisíteni az iskolai dokumentumokat, például katalógusokat, ellenőrzőkönyveket, anyakönyveket, stb;
2. b) az oktatási intézmény tulajdonát megrongálni;
3. c) az oktatási intézménybe olyan anyagok bevinni és terjeszteni, amelyek tartalmuknál fogva veszélyeztetik az ország függetlenségét, szuverenitását és nemzeti integritását, és amelyek erőszakot és intoleranciát szítanak;
4. d) olyan tüntetéseket szervezni és az azokon résztvenni, amelyek befolyásolják az oktatási tevékenység lebonyolítását vagy a tanulók részvételét azon;
5. e) az oktatási helyiségekbe való bejutás megakadályozása;
6. f) kábítószer, szeszes italok, cigaretta birtoklása és fogyasztása, valamint szerencsejátékban való részvétel az oktatási intézmény területén és az intézményen kívül;
7. g) az iskola területére olyan fegyvereket vagy egyéb eszközöket, például lőszert, petárdákat, stb. behozni, amelyek tevékenységükkel az iskola tanulóinak és dolgozóinak testi és lelki épségét veszélyeztethetik;
8. h) obszcén vagy pornográf anyagok birtoklása és terjesztése;
9. i) a mobiltelefonokat a tanórák, vizsgák és versenyek alatt működőképes állapotban tartani;

i1) A tanórákon, vizsgákon és versenyeken tilos a mobiltelefon használata; e rendelkezés alól kivételként a tanár kérésére a mobiltelefon használata a tanórákon megengedett, ha azt az oktatási folyamatban használják. Vészhelyzetekben a mobiltelefon használata a tanár beleegyezésével engedélyezett. A mobiltelefonokat a tanórák alatt az osztályteremben külön erre a célra kijelölt helyen tartják, úgy állítva, hogy ne zavarják az oktatási folyamatot.

1. j) az iskolában zajló hang- vagy képfelvételek készítése a tanárok vagy az iskola vezetőségének beleegyezése nélkül:
2. k) hamis bejelentéseket tenni az oktatási intézmény területén található robbanóanyagokról;
3. l) sértegetés és agresszív nyelvezet és viselkedés az iskola munkatársaival és személyzetével szemben;
4. m) bárokba, kaszinókba menni, szerencsejátékokat űzni;
5. n) a csengetés után a folyosókon maradni;
6. o) az iskolai tevékenységeket megzavarni.
7. p) szemetet hagyni az iskola udvarán, tantermében, folyosóin, tornatermében
8. Az óra végén a tanulóknak tisztán kell hagyniuk az osztálytermet/labort/tornatermet.
9. A tanulók kötelesek az iskola helyiségeiben a széket, padot, munkafelületet minden nap annyiszor fertőtleníteni, ahányszor csak szükséges.
10. Világjárványhelyzetben a diák köteles a saját padjában reggelizni/ebédelni.
11. Az online órákon a diák felelős a digitális platformon végzett munkájáért (üzenetek, videók, mellékletek stb.).
12. A tanulók kötelesek betartani az online tanulási platform használatára vonatkozó jogszabályokat, a házi feladatokat/kvízeket/dolgozatokat a határidőkre leadni/csatolni/beadni: a tanárnak joga van a tanuló online órákon végzett munkáját javítani.
13. A 679/2016/EU törvény értelmében tilos a résztvevők beleegyezése nélkül videó- és hanganyagot készíteni.
14. Az online órákon a diáknak tiszteletben kell tartania az etikai és magatartási szabályokat. A videókamerás online órákról való hiányzás csak az oktatási intézmény vezetősége által jóváhagyott különleges esetekben engedélyezett.
15. A tanuló felelős a személyes tárgyaiért.
16. A tanuló kötelezettségei az osztályban: a tanulók rotációs rendszerben az alábbi feladatokkal látják el az osztályszolgálatot:
17. a) a program kezdete előtt 10 perccel átveszi az osztályt, és minden hiányosságot vagy gyanús dolgot jelent az ügyeletes tanárnak;
18. b) biztosítja az optimális feltételeket a tanórák megtartásához (rend, tisztaság, kréta, tábla letörölve);
19. c) minden órán közli a hiányzásokat;
20. d) utolsóként hagyja el a tantermet, és az iskola helyiségeit rendben adja át az ügyeletes személyzetnek;
21. e) biztosítja a tanterem biztonságát azokon az órákon, amikor a tevékenység más iskolai helyiségekben zajlik.
22. cikk. A fizikai terhelés alól felmentett tanulóknak kötelező a testnevelés- és sportórákon jelen lenniük. Ezek a tanulók nem kapnak osztályzatokat/jegyeket, és nem lesz teljes az osztályzatátlaguk abban az évben, amelyben fizikailag felmentést kapnak. (2) Az orvosilag felmentett tanulók esetében a testnevelés- és sporttanár a katalógusban a megfelelő rovatban rögzíti, hogy "a tanév során orvosilag felmentett", és feljegyzi az orvosi dokumentumot, annak számát és kiállításának dátumát. Az orvosi dokumentumot a titkárságon csatolják a tanuló személyes irataihoz. (3) Az orvosilag felmentett tanulóknak nem kell sportfelszerelést viselniük a testnevelés- és sportórákon, de a sportcsarnokban megfelelő lábbelivel kell rendelkezniük. (4) Annak érdekében, hogy a testnevelés- és sportórák során az orvosilag felmentett tanulókat a csapatba integrálják, a tanár olyan szervezési feladatokat bízhat rájuk, amelyek figyelembe veszik az orvosi ajánlásokat, pl. játékvezetés, időmérés, mérés, technikai elemek rögzítése, pontozás stb.

1. A diákok jutalmazása

Azok a tanulók, akik kiemelkedő eredményeket érnek el az iskolában és a tanórán kívüli tevékenységekben, a következő jutalmakban részesülhetnek:

(a) elismerés az osztály előtt és/vagy az iskolában a társai előtt vagy a tanári kar előtt;

1. b) szóbeli vagy írásbeli közlés a szülőkkel, gyámmal vagy törvényes képviselővel, megemlítve azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyek miatt a tanulót elismerésben részesítik;
2. c) az állam, a gazdasági szereplők vagy a szponzorok által a hatályos rendelkezéseknek megfelelően nyújtott érdem-, tanulmányi és teljesítményösztöndíjak vagy egyéb anyagi jutalmak;
3. d) díjak, oklevelek, érmek;
4. e) ajánlás, hogy elsőbbséggel részesüljenek belföldi vagy külföldi utazásokban vagy táborokban;
5. f) a közoktatási intézmény becsületdíja.

(2) A tanulók versenyeken, tantárgyi olimpiákon, tantárgyközi/transzdiszciplináris olimpiákon, műszaki-tudományos és művészeti alkotó olimpiákon, valamint sportolimpiákon nyújtott teljesítményét a Nemzeti Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium által meghatározott rendelkezéseknek megfelelően pénzügyileg jutalmazni kell.

(3) A tanév végén a tanulók munkájukért oklevelet vagy kitüntetést kaphatnak, a díjakat az oktatási egység szintjén az általános iskolai tanár, az osztályfőnök, az osztálytanács, az iskola igazgatója vagy a tanulói iskolatanács javaslatára adják át.

(4) Oklevelek vagy kitüntetések adományozhatók:

(a) az egység kari tanácsa által meghatározott kiemelkedő tanulási teljesítményért vagy tantárgyanként/modulonként; az egy hallgató által megszerezhető oklevelek száma nem korlátozott;

1. b) más típusú teljesítményért: magatartásért, vagy más típusú tevékenységekért vagy olyan gondokért, amelyek megérdemlik az elismerést.

(5) Középiskolás, középiskolás, szakiskolás, szakközépiskolás, felsőoktatási diák akkor kaphat díjat, ha:

(a) az osztályban a legmagasabb átlagot szerezték, és ezek nem alacsonyabbak 9,00-nál; az ezt követő átlagok esetében az oktatási intézmény belső szabályzatának megfelelően dicséretben részesülhet;

1. b) egy vagy több tantárgyból/modulból kitűnő eredménnyel rendelkezik;
2. c) helyi, megyei/önkormányzati, országos vagy nemzetközi szintű versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon és egyéb tanórán kívüli tevékenységekben jól szerepelt;
3. d) magas erkölcsi és állampolgári normák révén tűnt ki;
4. e) osztályszinten a tanév során a legjobb arányú jelentlétet érte el.

(6) A díjakat az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb esetekben is ki lehet osztani.

(7) A közoktatási egység ösztönözheti a gyermekek/tanulók helyi, országos és nemzetközi szintű, magas szintű teljesítményt nyújtó tevékenységét díjak, ösztöndíjak odaítélésével, melyek a szülők egyesületétől, gazdasági szereplőktől, tudományos és kulturális alapítványoktól, helyi közösségtől és hasonlóktól származnak.

1. Szankciók

A tanulók jelenlétét minden osztályban a tanár ellenőrzi, aki köteles minden hiányzást rögzíteni. A hiányzás csak akkor kerül be a katalógusba, ha a tanuló nincs jelen az órán, és nem használható kényszerítő eszközként.

A hatályos törvényes rendelkezéseket – beleértve az Óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatot és a Belső Rendszabályzatot – sértő cselekményeket elkövető tanulókat súlyosságuk és ismétlődésük szerint büntetik.

A diákokkal szemben az alábbi büntetőeljárások alkalmazhatók:

1. Figyelmeztetés
2. Írásbeli megróvás.
3. Az ösztöndíj időleges vagy végleges megvonása.
4. A tanuló áthelyezése egy párhuzamos osztályba, ugyanabban az iskolában.

Az a) pontban foglalt büntetés kivételével mindegyik szankció maga után vonja a magaviseleti jegy levonását a vétség súlyosságától függő mértékben. 

A diákokat érintő büntetések részletes leírása a Büntetőeljárások táblázatában található.

Halasztott, bukott, ismétlő, előléptetett diákok

115. cikk Azokat a tanulók, akik a tanév végén minden tantárgyból/modulból legalább 5/megfelelő éves átlagot és magaviseletből legalább 6/megfelelő éves átlagot érnek el, átmenőnek nyilvánítják.
116. cikk Azokat a tanulókat, akiknek tanulmányi helyzete egy vagy több tantárgyból/modulból az alábbi okok miatt nem véglegesíthető, halasztottnak kell nyilvánítani:
117. a) az érintett tantárgyakból/modulokból egy tanévben előírt óraszám legalább 50%-áról igazoltan vagy igazolatlanul hiányzott, és nem rendelkezik a jelen szabályzatban előírt minimális osztályzattal/jegyekkel;
118. b) az oktatási intézmény igazgatója hivatalos kérésre felmentette a tanulói részvétel alól a szakmai, kulturális-művészeti és sport, hazai és nemzetközi fesztiválokon és versenyeken, edzőtáborokban és szakképzéseken való részvétel idejére;
119. c) az Oktatási Minisztérium által elismert külföldi ösztöndíjban részesült;
120. d) meghatározott ideig más országban tanult;
121. e) nem rendelkezik az átlaghoz szükséges elegendő számú osztályzattal, vagy a fentieken kívüli, a tantestületnek fel nem róható okokból nem rendelkezik az adott tantárgyak/modulok éves osztályzatával/átlagával, amelyet a tantestület a katalógusban rögzített. A halasztott tanulók iskolai helyzetét a nevelőtestület által meghatározott határidőn belül lezárják. Azok a tanulók, akik a halasztott tanulók iskolai helyzetének lezárására szolgáló vizsgaidőszakban egy vagy két tantárgyból/modulból nem érnek el megfelelő eredményt, részt vehetnek a javítóvizsga-időszakban. Az előkészítő osztályból vagy az első osztályból halasztottnak nyilvánított és a vizsgaidőszakokban meg nem jelent tanulókat újra beírják abba az osztályba, amelyen a tanuló nem ment át. (1) 119. cikk Azokat a tanulókat, akik legfeljebb két tantárgyból elégtelen/5 alatti éves átlagot kapnak, valamint azokat a halasztott tanulókat, akik legfeljebb két tantárgyból nem tesznek sikeres vizsgát az iskolai helyzet lezárására, bukottnak nyilvánítják. (2) Ha a tanterv modulárisan szerveződik, bukottnak kell nyilvánítani: a) azokat a tanulókat, akik a tanév során teljesítendő modulokból 5-nél alacsonyabb átlagot érnek el, függetlenül a nem teljesített modulok számától; b) azokat a tanulókat, akik legfeljebb két, a tanév végén teljesítendő modulból 5-nél alacsonyabb átlagot érnek el, valamint a halasztott tanulókat, akik legfeljebb két modulból nem tesznek sikeres érettségi vizsgát. (3) A bukásra álló tanulók számára évente egy alkalommal, az Oktatási Minisztérium által meghatározott időszakban pótvizsgát kell tartani. (4) A bukásra álló tanulók számára a évente egy alkalommal pótvizsgát kell tartani. (2) bekezdés a) pontja alapján a tanév utolsó hetében rendkívüli korrepetálási vizsgát is kell szervezni. Az egyes modulok különvizsgán elért átlaga egyben a modul éves átlaga is. (1)

Art 120 Ismétlőnek minősülnek: a) azok a tanulók, akik több mint két tantárgyból/modulból "elégtelen"/5 alatti éves átlagot értek el. A rendelkezések azokra a tanulókra is vonatkoznak, akik a 119. cikk (1) bekezdésének megfelelően szervezett rendkívüli ülésszakon nem tettek sikeres korigencia-vizsgát. b) azok a tanulók, akik éves szinten "elégtelen"/éves átlaga 6-nál kevesebb; c) a bukó tanulók, akik nem vesznek részt a pótvizsgán vagy adott esetben a 119. cikk (4) bekezdésében előírt rendkívüli foglalkozáson; d) azok a tanulók, akik nem vesznek részt a pótvizsgán vagy adott esetben a 119. cikk (4) bekezdésében előírt rendkívüli foglalkozáson. (d) azok a tanulók, akik nem jelennek meg az iskolai helyzetet lezáró ülésen legalább egy tantárgyból/modulból; e) azok a tanulók, akiket eltanácsoltak a középiskola utáni oktatásból, azzal a joggal, hogy újra beiratkozhatnak; az iskolai nyilvántartásban "eltanácsolás miatt eltanácsoltak, azzal a joggal, hogy újra beiratkozhatnak ugyanabba vagy más oktatási intézménybe" néven szerepelnek. (2) Az előkészítő osztály és az első osztály végén a tanulók nem maradhatnak egy osztályban az ismétlőkkel. Azoknak a tanulóknak, akik a tanév során tanulási nehézségeket mutattak a fizikai, szocio-emocionális, kognitív, nyelvi és kommunikációs fejlődésre, valamint a készségek és a tanuláshoz való viszonyulás fejlődésére vonatkozó értékelő jelentésben említettek szerint, abban a csoportban kell maradniuk, amelyben tanultak és belépnek, a következő tanév során egy javító/javító programban, amelyet az általános iskolai tanár/nevelőtanár/oktató a Megyei Oktatási Erőforrás- és Segítő Központ/Bukaresti Önkormányzati Oktatási Erőforrás- és Segítő Központ szakemberével közösen végez. (1) Az ismétlőnek nyilvánított tanulót kérésre a következő tanévben az általa megismételt osztályba kell beíratni ugyanabba az oktatási intézménybe, még akkor is, ha a törvényben előírt maximális osztályonkénti tanulói létszámot túllépik, vagy átkerülhet más oktatási intézménybe.

122. cikk A pótvizsa időszak vége után azoknak a tanulóknak, akik egy tantárgyból/modulból nem mentek át, joguk van újabb pótvizsgát kérni. Ezt az igazgató hagyja jóvá, indokolt esetben tanévenként csak egyszer. (2) Az újravizsgáztatás iránti kérelmet a pótvizsga eredményének kifüggesztését követő 24 órán belül kell benyújtani az oktatási intézmény titkárságára. (3) Az újravizsgáztatásra a kérelem benyújtásától számított két napon belül, de legkésőbb az új tanév kezdőnapján kerül sor. (4) Az újravizsgázatató bizottságot az igazgató határozatával nevezik ki, és az előző vizsgát tartó tanároktól eltérő tanárokból áll. (1) A bukottnak vagy halasztottnak nyilvánított tanulók esetében a tanév során tanult valamennyi tantárgyból vizsgát kell tenni a tantervnek megfelelően. (2) A különbözeti vizsgát tevő tanulók esetében a vizsgát az adott tanévben tanult tantárgyak egészéből vagy egy részéből kell letenni, a helyzettől függően.
123. cikk A gyermekeknek és tanulóknak joguk van átkerülni egyik osztályból a másikba, egyik oktatási egységből a másikba, egyik szakról a másikba, egyik profilról a másikba, egyik szakirányról/szakképesítésről a másikba, egyik oktatási formáról a másikba, e rendelet rendelkezéseivel és annak az oktatási egységnek a szervezeti és működési szabályzatával összhangban, ahová az átkerülést végrehajtják. A gyermekek és tanulók áthelyezését annak az oktatási intézménynek a nevelőtestületével, ahová az áthelyezést kérik, és annak az oktatási intézménynek a nevelőtestületével, ahonnan az áthelyezés kérik, konzultálásával kell jóváhagyni. Annak az oktatási intézménynek az igazgatótanácsa, ahová az áthelyezést kérik, írásban megindokolja a kérelem elutasítását.
124. cikk A szakképzésben, középfokú vagy felsőfokú képzésben, beleértve a duális képzést is, a szakirányt, képzési területet, szakirányt/szakképesítést változtató áthelyezésének jóváhagyása a különbözeti vizsgák letételéhez kötött.
125. cikk Az oktatási intézmények az óvodáskorú/óvodáskorú gyermekek/ tanulók egységes nyilvántartásba történő bejegyzésekor oktatási szerződést kötnek a szülőkkel vagy törvényes képviselőkkel, amelyben rögzítik a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit. Az oktatási szerződés az oktatási intézményben való tanulás teljes időtartamára érvényes.

Ez a rendelet a tanulói statútum, az 1/2011. számú, aktualizált nemzeti oktatási törvény és a 44/2016. számú, aktualizált kormányhatározat alapján készült.

Az osztályfőnökök kötelesek ezt a rendeletet a tanév első óráján a tanulókkal, a szülőkkel pedig a tanév első tanácskozásán ismertetni, és minden résztvevő köteles aláírni a fenti dokumentum tudomásulvételét.