Blog
Álomkór
2011. március 26. | Kinga
Van két osztálytársam, akik abban a pillanatban, hogy vége az órának, a csuklyát a fejükre húzzák, a fejüket leteszik a padra, és elalszanak. Amikor bejön a tanár, felébrednek. Leglábbis látszólag. Ezt így ismétlik 6 vagy 7 szüneten át. Gondolkoztam, mi bajuk lehet. Talán unatkoznak? Talán nem elég érdekes nekik az iskolai környezet? Talán nincsenek barátaik, akikkel beszélgethetnének? Talán egyszerűen fádak? Talán nem alszanak eleget otthon, a meleg ágyikójukban?
De aztán rájöttem, hogy egy vagány, 17-18 éves, élettel teli fiatalnak nem lehetnek ilyen bajai. Valami más, valami külső oka kell legyen az álmosságnak. És azt hiszem, megtaláltam a rejtély nyitját: az álomkór, amiről Verne regényeiben olvastam. Igen, az, amit a cecelegyek terjeszetenek. És hozok is rovarirtót magammal holnap, s fertőtlenítem az osztályt, mert sajnálom a két bóbiskoló osztálytársamat. Akik, persze, képletesek. Magadra ismertél bennük?